Talajtani Tanszék projektek (TT)

Utolsó frissítés: 2024 július 12.

Kutatási tevékenység és programok bemutatása  

EJP SOIL C-arouNd-2023-1.2.1-ERA_NET-2023-00005: Refining Soil Conservation and Regenerative Practices to
Enhance Carbon Sequestration and Reduce Greenhouse Gas Emissions

(Talajvédelemi és regeneratív talajművelési rendszerek finomítása a szénmegkötés növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében)

​

Kezdés: 2023. május 3.

Időtartam: 36 hónap

Támogatás: 149.000 EUR

A pályázat célja: A C-arouNd célja annak vizsgálata, hogy a rövid- és hosszú távú mezőgazdálkodási művelési rendszerek, hogyan befolyásolják a talaj szervesanyag (SOM) tartalmát, továbbá hogyan lehet ezeket a hatásokat beépíteni a nemzeti leltárakba a nettó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére és a globális változások mérséklésére irányuló politika tájékoztatása céljából. A C-arouNd célja, hogy összesítse a talaj szervesanyag megkötésével és fenntartásával foglalkozó hosszú távú mezőgazdasági tartamkísérletek eredményeit a világot behálozó konzorciumban.

A célja a konzervatív és regeneratív mezőgazdasági művelési rendszerek hatásainak vizsgálata a talaj szén (C), nitrogén (N)

 és foszfor (P) körforgására, továbbá a talaj biodiverzitására és az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátására, különös tekintettel a hosszú távú talaj szerves szénkészletekre és a szerves szén (SOC) megőrzését befolyásolló folyamatokra.

A pályázatban 12 ország 40 terepi helyszínnel vesz részt, különböző korú és művelési tartamkísérletekkel.

A pályázat végső eredménye olyan legjobb növénytermesztési gyakorlatok megfogalmazása lesz, amelyek elősegítik a talajban a szén felhalmozódását, különösen az ásványi anyagokkal kapcsolódó szervesanyag frakciókat, anélkül, hogy növelnék az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezáltal hozzájárulva a mezőgazdaság fenntarthatóságához és ellenálló képességéhez.

 

Magyar: 

 

OTKA: 

 

• A hazai talajosztályozás korszerűsítése és nemzetközi megfeleltetése, 2004-2008; 12.074 M Ft.  

 

A talajosztályozás emberi gondolkodás eredménye. A kor tudásának, igényeinek és a helyi viszonyoknak megfelelően fejlődik. A digitális igényeket követve, a szigorúbb definíciókra és adatokra épülő új diagnosztikus szemlélet terjedt el. E szemléletre épül a nemzetközi korrelációs rendszer a (WRB, World Reference Base for Soils Resources) is, amely eszköze a tudományos talajtani ismeretátadásnak, és az európai harmonizált talajadatbázisoknak. 

 

Célkitűzéseink szerint hazai talajgenetikai osztályozásunkat korszerűsítettük a következő szerint: 

 

talajaink egyértelmű elkülöníthetése, osztályba sorolása; az osztályozási egységek nemzetközi standardokkal való megfeleltetése; digitális adatrendszerekbe való illeszthetőség; gyakorlat számára hasznos információ tartalom. 

 

A pályázat legfontosabb eredménye maga a korszerűsített osztályozás, amelynek alapegységei, felépítése a következők: 

 

 

 

• A talajbonitációs módszertan továbbfejlesztése a diagnosztikai szemléletű természettudományos talajosztályozás alapján, 2004-2007; 6.708 MFt 

 

A kutatás a földminősítés jelenleg használt pontosítására irányult. A hazánkban jelenleg elfogadott és használt természettudományos talajosztályozás értékeinek elismerése mellett, megfontolandó annak diagnosztikai szemléletű tovább-fejlesztése és a diagnosztikai talajparaméterek figyelembevétele a földminősítés folyamatában. 

 

 

 

• A hazai talajvédelmet szolgáló korszerű felvételezési és talajinformációs rendszer alapjainak kidolgozása, 2008-2012; 29.500 MFt 

 

A talajokról rendelkezésre álló információ feltétlenül szükséges a szabályozás, a földhasználat, illetve a mezőgazdasági és ipari fejlődés környezeti hatásainak felmérésében, nyomon követésében. A megfelelő talajinformáció hiánya rossz döntéseket, talajaink, illetve felszíni vizeink degradációját, leromlását okozhatja úgy helyi, mint regionális és globális méretekben. Az EU Talajvédelmi Stratégiájának, illetve a „Talaj keretirányelv” (és más nemzeti, európai és világméretű programok) megalkotása sürgető igényt teremtett megbízható, hozzáférhető és könnyen értelmezhető talajadatok iránt. Magyarországon hosszú időkre visszanyúló tradíciói vannak a térképezésnek, azonban az utóbbi 2-3 évtizedben nem történt jelentős alapkutatás a modern talaj-felvételezés és adatértelmezés támogatására. A pályázat célja a korszerű felvételezés és talajinformációs rendszer elemeihez (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatértelmezés, adatszolgáltatás) szükséges alapok és módszerek kidolgozása. A kutatómunkát modern terepi, laboratóriumi és informatikai eszközökre és berendezésekre alapozzuk. A pályázati munka végterméke egy olyan módszertani keret, amely megteremti az alapjait gazdaságosan és eredményesen működő talajfelvételezési és monitoring programoknak, melyek korszerű, jól értelmezhető adatokat szolgáltatnak a különböző célú alkalmazások számára. A kutatás egyetemi és kutatóintézeti szakemberek szoros együttműködésével, és a tesztelő fázisban pedig gyakorlati szakemberek, illetve a felhasználók bevonásával történik. 

 

 

 

 

 

• A szerves szénnel kapcsolatos diagnosztikai kategóriák meghatározása a talajosztályozás, térképezés és monitorozás támogatására, 2014-2017; 20.610 MFt 

 

A szerves szén igen jelentős összetevője a talajoknak. Meghatározza a talajok számos fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságát és sokrétű környezeti funkcióit, többek között termékenységét. Mivel a talajok a legjelentősebb szárazföldi széntározók, de igen fontos szerepük van a szén globális körforgalmában, így a klímaváltozásban is. Mindezek alapján a napjainkban nagy igény mutatkozik nem csak az élelmiszertermelésben, hanem más ökoszisztéma szolgáltatás szempontjából is fontos talajok szerves anyag készletére és annak változására vonatkozó adatokra. Ezeknek az adatoknak a gyűjtése, értelmezése és nemzetközi hasonlíthatósága kihívás mind módszertani, mind pedig gazdaságossági szempontból. 

 

A talajokban tárolt óriási mennyiségű szerves szén igen változatos mélységi, mennyiségi és összetételi eloszlásban jelenik meg. 

 

A kutató munka célja a különböző talajok (ásványi és szerves talajok; mezőgazdasági, erdészeti, urbánus és ipari területek talajai) szervesanyag tartalmának gyors és költségtakarékos meghatározásának fejlesztése, és a különböző felhasználók számára történő értelmezést szolgáló diagnosztikai kategóriák kidolgozása, amelyek együttesen szolgálják a szerves széntartalomra vonatkozó térbeli megjelenítést, az osztályozást és időbeli nyomon követést is. 

 

 

 

• Vízzel vagy apoláros folyadékokkal nedvesített talajrendszerek becslő módszereinek pontosítása a talajszerkezeti tulajdonságok alapján 2016-2022; 40.987 MFt 

 

A talajszerkezet minősége jelentősen befolyásolja mind a talajok folyadék-visszatartó, mind pedig a folyadékvezető képességét. Részben a szerkezeti sajátságoktól függ továbbá a hagyományos szitás-pipettás (SZPM) és az új lézeres szemcse-analizátoros (LSZM) mechanikai összetétel (MÖ) vizsgálatok eredményeinek konvertálhatósága is. Ugyanakkor nincs határozott ismeretünk a rutin talajvizsgálati eredmények és a talajszerkezet kapcsolatáról. 

 

Beadandó pályázatunkban: 

 

1. Összegyűjtjük a hazai és nemzetközi talajadatbázisok talajszerkezeti információit; meghatározzuk a talajszerkezettel összefüggő talaj- és környezeti változók sorrendjét; talajszerkezet-becslő függvényeket dolgozunk ki. 

 

2. Új talajszerkezeti adatbázist építünk a hazai talajtípusokat reprezentáló talajszelvények adataiból. Az adatbázis tartalmazza a talajok ásványtani jellemzőit, az SZPM és LSZM szerinti mechanikai összetételt (MÖ), talajfelületi adatokat (BET felület és hy1), a morfológiai szerkezetet, az aggregátum összetételt és stabilitást, valamint a vízzel és szerves folyadékkal mért folyadék-visszatartó és –vezető képesség értékeket. 

 

3. Ezt az adatbázist használjuk a MÖ meghatározási módszerek szemcseméret konverziós összefüggéseit, valamint a talaj vízgazdálkodását és a többfázisú folyadékáramlást leíró függvényeket becslő - talajszerkezeti változókat is tartalmazó - pedotranszfer függvények kidolgozására. A pályázatban kidolgozott becslő módszerek a vízgazdálkodási és terjedési modellek pontosításán túl a talajok vízgazdálkodási jellemzőinek alapvizsgálati adatokból történő megadását, és ezzel egy országos vízgazdálkodási térkép készítését teszik lehetővé. 

 

 

 

 

 

• Versenyképességi és kiválósági együttműködések (VKE_17) 2016-2019; 443 039251 Ft.  

 

Élelmezési célú sertések csökkentett antibiotikum használatú felnevelésére, környezeti terhelés csökkentésére, valamint magasabb húsminőség elérését szolgáló takarmánykiegészítő gyógynövény-lelátok prototípusának kifejlesztésére irányuló kutatás.  

 

 

 

NKFIH 

 

• Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium 1.215.200.080 HUF  

 

A projekt keretében létrehozásra kerül az első, országos szintű talajspektrális könyvtár. Ennek célnak az eléréséhez kialakításra kerül egy egységes nemzetközi standardoknak megfelelő modern laborvizsgálati módszertan a szükséges infrastrukturális és eszközfejlesztésekkel elsősorban a nem invazív, környezetbarát, spektroszkópiai alapokra helyezett műszerparkra építve. Alkalmazás és interfész rendszer kerül létrehozása, mely lehetővé teszi a különböző adatbázisokhoz való hozzáférést vagy adat letöltések megvalósítását, valamint fejlesztésre kerül egy gyors, helyszíni adatszolgáltatást nyújtó mobil laboratórium is. 

 

Továbbá megvalósul egy laboratóriumi módszertani fejlesztés, valamint egy szerves mikroszennyező-analitikai labor fejlesztés, amely a nemzetgazdaságban fontos szerepet játszó mezőgazdaság és hazai élelmiszeripar szereplői számára is lehetőséget jelent bizonyos mérések elvégzésére, mely mérések eredményei a NÉBIH és további laborhálózati egységek közös adatrendszerébe kerülnek. 

 

Nemzetközi 

 

• EU FP6: INDEX Nr. GOCE-CT-2003-505450 2004-2006 -Indicators and thresholds for desertification, soil quality, and remediation, 2004-2008; 2396136 € 

 

A pályázat során különböző klimatikus, földrajzi, domborzati területekről származó talajminták fizikai, kémiai, biológiai mutatóit vizsgáltuk, hogy mely paraméterek azok, amelyek gyorsan, egyszerűen, olcsón és megfelelően hamar tudják jelezni egy adott terület el sivatagosodásra való hajlamát.  

 

 

 

• EU FP6: ENVASSO 022713; 2006-2007 - Environmental Assessment of Soil Monitoring, 2006-2008; 1972475 €  

 

A pályázatban felmértük az EU tagországaiban rendelkezésre álló talajinformációs rendszereket, alkalmazott talaj indikátorokat. A talajainkat sújtó nyolc degradációs veszélyből hétre kerestünk és találtunk megfelelő indikátorokat, ezeket az indikátorokat pilot területeken teszteltük és összeállítottunk egy módszerkönyvet az adott indikátorok használatáról.   

 

 

 

• BIOSOIL, Forest Focus Regulation (EC) N 2152/2003; 2006-2008 

 

A BIOSOIL projekt célja, hogy Európa erdeinek talajában bekövetkező változásokat kimutassa, illetve az egyes országok erdeinek talajtani tulajdonságait jellemezze. A projekt során nemzetközileg meghatározott módszereket és sztenderdeket alkalmazva, talajszelvények leírására, illetve avar és talajminták begyűjtésére és vizsgálatára került sor. A projekt eredményeképp adatokat szolgáltattunk az erdőterületek talajainak tulajdonságaiban bekövetkező változások kimutatására, valamint javaslatot tettünk és a mintavételezési módszer javítása. 

 

 

 

• EU FP7: e-SOTER - Regional pilot platform as EU contribution to a Global Soil Observing System, EU FP; 2008-2012; 3439876 € 

 

A pályázat célja, hogy azokon a területeken, ahol nincs, vagy nem megfelelő a talajadat, a már meglévő nemzeti adatbázisok átstrukturálásával és „lefordítatásával” egy közös adatbázisba rendszerezzük, biztosítva a különböző információ tartalmak harmonizálását, majd térinformatikai eszközökkel a már meglévő adatok segítségével talajtérképeket készítettünk azokra a helyekre, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő talajadat. 

 

 

 

• H2020: LANDMARK-LAND Management: Assessment, Research, Knowledge base, 2015-2019; 5307551 € 

 

LANDMARK is a pan-European multi-actor consortium of leading academic and applied research institutes, chambers of agriculture and policy makers that will develop a coherent framework for soil management aimed at sustainable food production across Europe. 

 

The LANDMARK proposal builds on the concept that soils are a finite resource that provides a range of ecosystem services known as “soil functions”. Functions relating to agriculture include: primary productivity, water regulation & purification, carbon-sequestration & regulation, habitat for biodiversity and nutrient provision & cycling. Trade-offs between these functions may occur: for example, management aimed at maximising primary production may inadvertently affect the ‘water purification’ or ‘habitat’ functions. This has led to conflicting management recommendations and policy initiatives. There is now an urgent need to develop a coherent scientific and practical framework for the sustainable management of soils. 

 

 

 

• H2020: LEAP4FNSSA, 2018 – 2022; 5136250 €. Growing EU-Africa partnerships for sustainable agriculture 

 

More production, less waste. This is the goal of global agriculture practices and food systems. Sustainable agricultural development is key for food and nutrition security. The EU-funded LEAP4NSSA project will provide a partnership mechanism for European and African research and innovation actors. As a Coordination and Support Action, LEAP4FNSSA aims to increase synergies and coherence between institutions (both public and private), projects, initiatives and programmes, funders and other actors to improve scaling and impact. Bringing together 35 partners from 23 countries, the project will develop a learning environment, a large knowledge base including monitoring and evaluation, create communication channels and develop strong research and policy linkages to spearhead the establishment of a long-term sustainable bicontinental platform. 

 

 

 

• Kétoldalú tudományos és technológiai (TÉT) pályázat (2019-2.1.11-TÉT-2019-00024) Ausztria (BOKU – University of Natural Resources and Life Sciences, Bécs) és Magyarország (Szent István Egyetem – a mai MATE, Gödöllő) között. A pályázat címe: „Talajművelési módok hatásának vizsgálata a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira”. A pályázat futamideje: 2020. január 1-től 2021. december 31-ig. Támogatás: 1 960 000 Ft 

 

 

 

 

 

• H2020 SOIL4AFRICA, 2019 – 2024; Updating soil information for Africa: supporting agriculture and promoting synergies 

 

Information about the condition and spatio-temporal dynamics of African soils is highly fragmented and dated. There is a need for accurate, up-to-date and spatially referenced soil information to support sustainable agriculture in Africa. The EU-funded Soils4Africa project's aim is to provide an open-access soil information system with a set of key indicators and underpinning data, accompanied by a methodology for repeated soil monitoring across the African continent. The soil information system will become part of the knowledge and information system of the Food, Nutrition, Security and Sustainable Agriculture (FNSSA) roadmap and will be hosted by an African institute. The project will provide important support for innovations in the agricultural sector in Africa and actively connect organisations across Africa and Europe to promote synergies and an open science approach. 

 

 

 

• The TIGER Initiative „Application of Remote Sensing Data to Improve the Water Resource Management of Rwanda” 2016-2017; 31000 EUR 

 

The main objectives of this study were the development of SAR and optical RS data based methodology for the optimization of sustainable irrigation water management in the Southern Province of Rwanda. In this region of the country the irrigation possibilities strongly rely on the water availability in artificial reservoirs. Our research focuses on the determination of the total volume and temporal availability of the stored water and the delineation of wetlands focusing on rice field characterization. 

 

• EJP SOIL- COPASOCS „COmposite Polymer-based Amendments for Soil Organic Carbon Sequestration” 2021-2024 149.000EUR az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt a támogatást visszavonták.  

 

A globális klímaváltozás, emelkedő átlaghőmérséklet, elsivatagosodás, extrém időjárási jelenségek, események kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. Új technológiák, gyakorlatok, megközelítések szükségesek, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és megújítható legyen a klímaváltozás tükrében. A talajokat fenyegető degradációs veszélyek között a szél és a víz erózió még nagyobb kihívást jelent a globális éghajlatváltozás miatt.  Az innovatív polimer alapú talajjavító anyagok alkalmazása a mezőgazdaságban elősegítheti a talajok fizikai, kémiai tulajdonságainak a javulását, továbbá a talajok szénbefogó képességének növelését. A pályázat során a polimerekkel és az összetevőikkel történő lehetséges talajszennyezés elkerülése miatt olyan polimereket állítunk elő, melyek rendelkeznek anionos és kationos csoportokkal, ezek interpolielektrikus komplexként is ismertek, amelyek olyan co-polimerek melyek hidrofil és hidrofób részekkel is rendelkeznek, így a talajrészekkel kapcsolódva ragasztóanyagként viselkednek a talajban. 

 

 

 

• EJP SOIL- C-arouNd „Refining Soil Conservation and Regenerative Practices to Enhance Carbon Sequestration and Reduce Greenhouse Gas Emissions 2022-2025; 149.000 EUR 

 

A világ agrártermelésére fontos feladat hárul, hogy jelenleg a bolygón élő 7,8 milliárd embert megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel lássa el, csökkentve az éhezést és a szegénységet. Ugyanakkor a mezőgazdaság talajpusztuláshoz vezethet, csökkentve a talajok szén tartalmát, növelve az üvegházhatású gázok kibocsátását így a globális felmelegedést. A pályázat célja, hogy megbecsülje a különböző talajvédő, illetve regeneratív mezőgazdasági művelési módok milyen hatással vannak a talajokban tárolt szén mennyiségének hosszantartó megőrzésében, illetve növelésében, a talaj nitrogén dinamikájára, az üvegházhatású gázok kibocsátására, továbbá a biodiverzitásra. A pályázat tizenegy ország harminchárom helyszínén valósulni meg, különböző talajművelési rendszerekben, klímán és talajon.